3.

chillag

2015. december 25. - chillog

Úgy az igazi a karácsony, ha van gyerek, szokták mondani, mert ugye van ki miatt titkolózni, jézuskásat játszani, varázst teremteni. Nálunk az unokaöcsém most lépett abba a korba, amikor már tényleg majdnem mindent felfog (2 lesz hamarosan), viszont teljesen mentes az emlékektől és az előítéletektől. Logikája viszont hibátlan. Ugyanis abszolút nem tudta hová tenni az egészet, a sok fényt, meg hogy mit keres egy óriási fenyőfa a szobában - eddig csak kint látott ilyet. Meg hogy egyáltalán mi ez, mit csinálunk??

A hintalovat nagyon hamar értékelte, de aztán kinézett egy becsomagolt ajándékot, ami abba a 10%-ba tartozott, ami pont nem az ővé, de nem akarta odaadni a Dédinek. Úgyhogy lett kis sírás, és teljes zavar, aztán az anyukája kivitte, megnyugtatta, és onnantól szép sorban birtokba vette az ajándékait, és mindennel játszott szépen. 

Belegondolva, teljesen érthető. Ha nekem holnap be kéne szállnom egy űrhajóba, ahol teljesen fura tárgyak körül állna mindenki és várná, hogy értsem és örüljek, pont így viselkednék én is.

 

Sportok

2015. december 21. - chillog

Új sportoknak hódolok mostanában. Volt például a céges karácsonyi rendezvényen guggolás verseny (ne is kérdezzétek), melynek az volt a lényege, hogy 6 perc alatt melyik csapat tud többet guggolni, és ha verseny van, akkor ugye nincs se fáradtság, se józan ész, úgyhogy ebből az lett, hogy 3 napig az egész cég úgy közlekedett, mint kezdő análszexes a beavatási szertartás után. A csapatépítő faktor vitathatatlan, ennyi közös nyögés és együtt érző, cinkos összekacsintás szerintem egy szvingerklubozás során sem lett volna, és ez olcsó is, HR-es olvasóim figyelmébe ajánlom.

A másik új szerelem a tollas. Aki nem próbálta, úgyis gagyinak hiszi, pedig állítólag a legintenzívebb ütős sport, mert akár 300-zal is mehet a labda, persze ez ránk egyelőre nem vonatkozik. Én csak akkor élvezném jobban, ha egy kicsit ügyesebb lennék, mert egyelőre az van, hogy futok, mint egy kölyökvizsla, lelkesen és gyorsan, és el is érném a labdát, de mellé ütök, ami a sport teljesítményből nem vesz el, hiszen ettől lesz kerek a popsi, csak ugye fasznak futok, ha nem tudom visszaütni. 

Ezeken felül van még a személyi edzés, ahol már legalább 6-szor voltam, és utána mindig látom kicsit a bicepszem, mert fél órán át kiemelkedik a karom masszájából. Az edző egy aranyos-kedves lány, aki egyáltalán nem érti a vicceimet. Ez eleinte kellemetlen volt, mert mikor az ember súlyzóval a kezében pucsít és 1 cm-ről nézik a fenekét, akkor óhatatlanul humorizálásba kezd (a másik opció az lenne, hogy rászólok, hogy menjen odébb, de ez nem vinné előrébb a közös edzés sikerességét). De már kezdek hozzászokni a nemvicceléshez, a testem pedig hálásnak tűnik, amit egyelőre nem mutat, csak érzem, hogy mondani akarja. 

2015. december 14. - chillog

A karácsonyról az Igazából Szerelem óta tudjuk, hogy körbevesz, és én évről évre kicsit nem tudok ezzel mit kezdeni. Valószínűleg jobb lenne a helyzet, ha nem tolnák az októberi kánikula kellős közepétől az arcunkba a jingle bellst, meg a fogyasztási kényszert, amire én paradox módon, marketingesként hiperallergiás vagyok – ez persze álszent is, mivel én is abból élek, hogy másokban fogyasztási kényszert generálok, mondjuk igyekszem a karácsonykor szokásoshoz képest elegánsabban tenni mindezt. Illetve, ahogy épp a főnökeim mondják… :/ a bónusz osztásnál pedig dörzsölöm a tenyerem. Nyilván.

Már írom a listákat, és rájövök, hogy nem állok jól ajándék ügyben, mondjuk épp rosszul se, legyen a státusz középszar. A végére majd kikerekedik minden, és rájövök, milyen klassz a családom, meg az életem, és előbb bőgöm el magam a fa alatt, mint az anyukám szorozva a nagymamámmal, de szerintem nekem valami nem stimmel a könnycsatornámmal, magas lehet a talajvíz, vagy ilyesmi.

És ami külön izgi, hogy végre van kisgyerek a családban, aki tavaly még nem sokat értett az egészből, de azóta kétszer annyi idős és kétszázszor olyan okos lett, és majd szaladgál a fa alatt csillogó szemmel, göndör hajjal.

Na már kezdem várni, hogy körbevegyen.

2015. október 19. - chillog

Hol is tartottam?

Fecó elmúlt, ez is valami. Megint minden változóban, például már nem utálom annyira az őszt, és nem azért, mert a nyár is szar lett volna. És nem is azért, mert már egy apró hulló levelet is extrán értékelek. Egyszerűen kellemesek a körülmények. Bár még mindig nem jutottam el Thaiföldre, de van viszont új, mégjobb, nyugalmas munkám, és most már hihető távolságba került egy erkélyes öröklakás, mondjuk egy éven belül. 

Sztárban Sztár is van, tóthgabival.

2015. május 11. - chillog

Fecónak neveztem el. Fecónak ma van a névnapja. Fel kéne köszönteni, lehetne inni egyet az egészségére, de Fecó nem szereti az alkoholt. Ezen kívül a csípőset, a forrót és a fűszereset sem. Olyan, mint egy kisgyerek - végső soron valószínű, hogy nem is túl idős. Pontosat mondani persze nehéz.

Üdvözöljétek ti is Fecót, a gyomorfekélyemet. (Alant egy plüss fekély baba. Ilyennek képzelem őt is, csak rövid hajjal.)

 

ulcer.jpg

2015. május 09. - chillog

Nos, túlestem a tükrözèsen. A mai napom emiatt euforikus àllapotban telik, egyrèszt mert ehetek bármikor, ha megéhezem (elõtte kb 30 órán át nem lehetett), másrészt senki nem dugdos csöveket a seggembe ma egész nap. Megtanultam èrtèkelni ezeket a dolgokat. 

Amúgy altatásban kiràly az egèsz. Meglepôen az. Az kevèsbé király, hogy csomó mindent találtak. Semmi vègzetes, de azèrt nem is gyerekjátèk. Jönnek az újabb terápiák, gyógyszerek, diéták. 

Rohadtul igazam volt, mikor már évekkel ezelött új gyomrot akartam kérni karácsonyra. Ha másnak lehet cicit...

2015. május 05. - chillog

Péntek lesz az életem nagy napja, úgy is mondhatnám, hogy egyszerre deep throat és anál, és eközben még alszom is majd. Legalábbis kértem altatást az egyszerre történő gyomor-és béltükrözéshez. Állítólag a felszíni altatás nagy flash, igazi drogos élmény, gondolom, delíriumban leszek már amúgy is, hiszen addigra másfél napja leszek étlen, 4 órája szomjan, és kb 20 órája egyfolytában hashajtva, hátha megszabadulok a bűneimtől, meg a negatív gondolataimtól is, amiket dr. Google okoz.

2015. május 05. - chillog

Óriás kamus voltam ma. Állásinterjún voltam, és ferdítettem ezt-azt. Nem teljesen irreálisakat, inkább csak kiszíneztem. Gondolom, mindenki így csinálja, csak nekem kellett hozzá vagy 198 állásinterjú, mire erre rájöttem. Már ott kezdődött, hogy nadrágkosztümben mentem ma a melóba az interjú miatt (amúgy leadtam a szintet a sztreccsfarmer-zöld tornacipő kombóig mostanában), és persze megkérdezték, hogy miafasz ez rajtam, és szemrebbenés nélkül mondtam, hogy az új körömlakkomhoz pont megy ez a felső, de ehhez a felsőhöz meg kell a nadrágkosztüm, amúgy meg ma 1 órával hamarabb elmegyek, mert dolgom van. Annyira elhittem az adott pillanatban, hogy tökre bevették szerintem, és még élveztem is.

Az interjún meg poénkodtam és sztoriztam csomót. Nevettünk sokat. Mondjuk kétlem, hogy ilyen ember kell nekik, bár velem nevettek. Magamat adtam, a hisztérikusabb napjaimon ilyen vagyok, el lehet dönteni, kellek-e vagy sem.

2015. április 01. - chillog

Az történt, hogy ma majdnem elütöttek. Nem csak úgy, ahogy szokták mondani, hogy majdnem elütött ez a köcsög, hanem frankón majdnem el lettem ütve. Egy mélygarázsban történt, ahol szabályosan közlekedtem, a csávó meg pont arra kanyarodott, és konkrétan a gázra lépett és rám húzta a kormányt, aztán csikorogva satufékezett. Pár centi volt közöttünk. Az a durva, hogy eleve megijedtem, de aztán ránéztem a sofőr arcára, és még jobban megijedtem, mert halálra volt rémülve. Utána mások is kérdezgették, jól vagyok-e, ettől végképp besokkoltam. Faszom. Hisztérikus állapotban voltam kicsit, és így mentem be a Sparba, ahol az események hatása alatt kissé túlvásároltam magam, de ahhoz képest, utólag nézve, egész összeszedett voltam. Például egész jó bort vettem.

További érdekesség a mai napban, hogy megfigyeltem: nem biztos, hogy mindig annyira érdemes takarítani. Például láttam itthon a plafonon egy klassz, kiterjedt pókhálót, és benne csücsült a rabul ejtett molylepke. Gyönyörű ökoszisztéma, nem hiszem, hogy be kéne avatkoznom. A hangyák pedig majd elmosogatnak. Látom rajtuk a szándékot.

süti beállítások módosítása