Azta, most nézem, hogy több mint egy hónapja nem írtam. Ilyenkor nehéz folytatni, mert nyilván nem írom le, mi történt az elmúlt 6 (?) hétben, meg egyáltalán.

Persze megint sok minden van, például nyár, meg egymillió kerti munka, amit ötszázezerig élvezek is, és gyönyörűek voltak a tulipánjaim, nárciszaim és jácintjaim, és most virágzik a meggy-és körtefa, meg az orgona, és virágillat van nálunk, és heti 2x nyírjuk a füvet, és felástam a veteményest, ami vagy 10 négyzetméter, és iszonyú jó stressz levezetés + fullos edzés, és elültettünk uborkát és cukkinit, és készülnek a paradicsom palánták, de ígérem, idén nem lesz 100, de még 50 sem, okosabbak vagyunk, mint tavaly.

A kiskutya kész van a melegtől, pedig többnyire rövidszőrű (keverék mivolta itt is szembetűnő, hogy testrészenként jelentősen változik a szőrhossz, pl fenéktájon és hónaljban határozottan hosszú neki), és nemhogy liheg, hanem zakatol 2 perc labdázás után, és kattogva megy inni, és 3 percen át folyamatosan lefetyel, majd elfekszik. Nehéz élete van, na. És ma reggel, mikor elköszöntem tőle, ráfeküdt a lábfejemre. Borzalmasan cuki egy lény, de azt pl. nem tudja, hogy kamerán látjuk, hogy mit csinál napközben a lakásban, amikor egyedül van - emiatt ádáz arccal ugrál a kanapén, ahová amúgy tilos neki felmenni.