Nos, mostantól egy teljesen új imprós játék kezdődik az életünkben. A fő paraméterek:

- még nem játszottuk ezt a játékot soha

- ezentúl egész életünkön át fogjuk, ha minden igaz. 

Találós kérdésnek sem rossz ez, de elárulom a megoldást: gyerekeink lesznek! Egészen pontosan 2. Azt már tudjuk, hogy az egyik valószínűleg kisfiú, a másik még nem látszik. Boldog pánik - talán ez írja le a legjobban a hangulatunkat. Az első trimeszteren sikeresen túlvagyunk, 3 kg fogyással zártam, mert a reggeli rosszullét nálam reggel és este is jelentkezett (azt mondtuk erre: 2 gyerek, az egyik miatt reggel, a másik miatt este hányok). 

Na de túlvagyunk ezen, és ahogy az egyik kedves barátnőm mondta: "a 2. trimeszter az arconpörgés időszaka", persze azért óvatosan kell pörögni, de lesz véletlenül néhány imprós dolog a nyáron, pl. 2-szer is fellépünk a Pride keretein belül! 

Még az is van, hogy eltűnt a derekam, pedig eddig esküszöm volt. Amúgy különösebben nem készülök ki a testem rohamos átalakulásán, pl. már tudom, milyen érzés, ha ringanak a mellek, hát kurvajó! (Igen, ebből következik, hogy eddig nem tudtam.)

Időnként az van bennem, hogy jöjjenek már, alig várom, hogy lássam, fogjam, szagoljam őket, aztán meg a rémület, hogy hogy lesz ez 2 picivel, és addig még mennyi mindent kéne csinálni, amíg lehet, na de igyekszem imprósan hozzáállni, azaz nyitottan, elfogadva, ami jön, és abból kihozva, amit lehet.

Hát ezért impróztam eddig.