A sok stressz, nulla szabadidő és állandóság megtette a magáét, a gyomrom (a lelkiállapotom szócsöve) azt mondta, chillog, neked nyugalom kell, ezt előkészítendő fossál egész éjjel, és akkor másnap garantáltan nem mész sehova, ülsz a picsádon.
Így is lett, most élvezem a home office-t, közben van időm testet ápolni (szőrtelenítés, hajmosás), senki nem szól hozzám, kicsit dolgozom is, csak kávét nem merek inni, pedig annyira kívánom, de hát egyszer élünk és úgyis fosok, szóval akkor miért ne?
