Na hát lement a téliszünet, meg igazából az egész év. A szünet jó volt, a végére teljes szétcsúszással, délben keléssel stb, amiből a visszaállás több mint kellemetlen.

Volt ezer családozás, meg otthon döglés, kirándulás a kutyával, meg a szokásos Harmincadikai Leszbikus Előszilveszter, ami nélkül tényleg nem lehetne befejezni az évet, és ami tulképp vicces, mert van sok ismerős, akinek jelentős részével nem is akarok találkozni. De persze olyanok is vannak, akiknek örülök, és akkor ez így ki is egyenlíti egymást.

Amúgy a koránkelés miatt depressziót leszámítva, egyáltalán nem bánom, hogy elkezdődött ez az év. Sok minden van, ami elé boldog várakozással tekintek, például nagyon izgi imprós projektek, meg utazások, meg mindenféle, és persze napról napra közelebb kerül a tavasz (bár még mindig szánalmasan messze van).

A kutyával tökre összenőttünk, konkrétan hiányzik napközben. A kis rohadék.

Esküszöm az ellenzék éledezésétől is jobb a kedvem.