Az van, hogy szerintem kurvajó lesz a kertünk. Kikerül egy csomó biszbasz:

- cseresznyefa csonk (kb. fél méter magas, és szépen körbe van rakva kövekkel, hogy "szép" legyen, ezzel elvesz kb 3 négyzetmétert)

- kibaszott sövény, amitől mindketten allergiás kiütéseket kaptunk, plusz iszonyat mértékben átlóg a szomszédba, ahol elvárják, hogy átmenjünk nyírni (nem megyünk)

- gyümölcsfák: tudom ciki, de elveszik az egész kertet, pedig még picik - nem is tudnának így élni hoszú távon. Meg nem értünk hozzájuk és alig eszünk gyümölcsöt. Nem, pálinkát sem iszunk.

- randa bokrok (minek az)

- értelmetlen, vádliig érő kis kerítés darabok - erősen túl volt ez is gondolva az előző lakók által, mint annyi minden más is

Lesz helyette:

- valamelyest egyenesített talaj, fűvel (most full ferde)

- kerítés (most is van béna verzió. Az új nem lesz a legszebb, mivel annyi pénz nincs a világon, viszont nem lehet majd belátni -> meztelenül napozás jihá)

- fűszernövény kert (már megvettünk ilyen fém vödörszerű kaspókat, azokba fogjuk tenni a rozmaringot, kakukkfüvet, koriandert, bazsalikomot, mentát és citromfüvet)

- zöldségeskert - a magok el vannak szépen vetve a szobában, kis pohárkákban.

- virágoskert - ez már tökre van, kidugták a kis zöld fejüket a tulipánok, nárciszok, jácintok és krókuszok, amiket  eská ültettem el ősszel, izomlázig csákányozva a talajt. Óriási örömforrás ez.

Rettegünk, hogy mindez mennyibe fog kerülni (főleg a kerítés), és továbbra is kérdés, hogy hová kerül a pingpong asztal. Na de iszonyú jó lesz. Nem is gondoltam volna, hogy lesz valaha ilyenem, és hogy ennyire fogok neki örülni. 

Virágoskert az én szívem...