Idén harmadszorra vagyok beteg, ami, ha azt nézzük, hogy március van, asszem, egyéni rekord. Nagyon unom már, hogy ahelyett, hogy kint szaladgálnék a napsütésben, itt ülök a kanapén, dőlök jobbra-balra, és közben home office-ban teljesítem a minimumot, és várom, hogy megérkezzen a húsleves. Abban bízom, lesz a tv-ben Váratlan utazás.

A lakás biznisz lassú mederben csorog, van egy komolynak tűnő érdeklődő, és egy pár ígéretes lakás, meg már nagyon tudjuk, mit akarunk, szóval gondolom, megtörténik majd, aminek meg kell. A költözésre nem gondolok.