Nna. A gyerekek jól vannak. Az anyukájuk kevésbé, és mindehhez elég horror eseményeken vagyunk túl. 

Úgy indult, hogy egyre nehezebben kaptam levegőt. Már a legkisebb emelkedőn, lépcsőn is kifulladtam. Aztán egyszer csak hányingerem lett (pont a rendelőben ültem, vizsgálatra várva), és kiszaladtam a mosdóba. A szaladástól pedig elájultam a wc-ben, és egy óriási víztócsában ébredtem. Kétségbeesve kimentem és rátörtem a dokira, hogy ez történt. Ő ezeket mondta: valószínűleg a magzatvíz, ami vetélést jelent, mivel 20 hetes terhességnél nincs esély megmenteni őket. Egyiket sem. "Veszett fejsze nyele", ezt is mondta. Az érzéseimet nem tudom elmondani, vége lett a világnak kábé, artikulálatlanul zokogtam. Aztán gyorsan megvizsgáltak és mondták, hogy a magzatvíz mennyisége átlagos, a gyerekek jól vannak, és valószínűleg vizelet volt, ami ájulásom közepette elhagyta a testem. Állítólag ez nem teljesen szokatlan.

Aztán 5 napot bent tartottak a kórházban, a keringésemet vizsgálgatva, ami egyre szarabb. Illetve napok óta annyira szar, hogy ha ennél szarabb lenne, már nem is lehetne keringésnek nevezni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha bármilyen pózban vagyok, ami nem a bal oldalamon fekvés, akkor perceken belül fulladni kezdek. Tehát ha ülök, állok, jobb oldalon vagy háton fekszem, esetleg megyek 10 métert, akkor fogyni kezd a levegő, és azonnal fel kell vennem a PÓZT, és akkor nem ájulok el.

Nem találtak semmilyen elváltozást, és azt mondák, ikerterhességnél nem ritka, hogy alacsony a vérnyomás, és hogy nehezen bírja az anya szervezete a +2 fő keringését. A 3. trimeszterre jobb lesz, vagy nem. Addig pedig fekszem a bal oldalamon.

A legfontosabb, hogy a gyerekek jól vannak, főleg az átéltek után. Már mocorognak, ami a világ legcukibb dolga :) hihetetlen az egész csoda! Már van nevük is, a kisfiunknak és a kislányunknak.