Nna. Tegnap a személyiségfejlődés újabb szakaszához jutottam. Asszem legalábbis. Mertugye megyünk cégesen az Ultrabalatonra, és a mi kis családi nyaralónk lesz az egyik pihenőpont, és ott lesz a Barátnőm is, meg segíteni fog az autós szállításban is. De ugyebár a kollégák egy része van csak tisztában azzal, hogy ő van, és egyáltalán, hogy csajom van. Na és akkor gondoltam egyet, és a körlevélbe, amiben összeszedtük a tudnivalókat a csapat részére, beírtam, hogy a fuvar táblázatban látnak egy idegen nevet, ő a párom, aki majd segít nekünk. És jól elküldtem az emailt.

Gyanús amúgy, hogy nem nagyon olvasták el, mert elég hosszú és informatív levél volt, a közepén, tehát "szendvicsben" ezzel az információval. Legalábbis nem volt semmi reakció, pedig azóta már találkoztam 1-2 kollégával.

Miután elküldtem, remegtem kissé. Nem tudom, miért pontosan. Hogy mit szólnak? Nem fognak szeretni? Nyilván akikkel közelebbi kapcsolatban vagyok, ők már eddig is tudták, akkor meg nem mindegy? Vagy az zavar, hogy "csámcsognak" majd ezen egy ideig? Nem mindegy? Ide kéne eljutni, hogy mindegy legyen.

Na de azért büszke vagyok magamra.Geci nehéz ez. Más vajon hogy csinálja? Tökre érdekelne.